Hírek a nagyvilágból...

Készül az életmentő mini-helikopter

2009.04.08.

Az apró távirányítású helikoptert katasztrófahelyzetekben vethetik majd be, erőforrása a pehelysúlyú üzemanyagcella már el is készült.

Az energiát szolgáltató egység súlya 30 gramm, teljesítménye 12 Watt. A mini-helikoptert összedõlt épületek romjainak gyors átvizsgálására, vagy bármilyen katasztrófahelyzetben a túlélõk utáni keresésre használhatják fel.

© IZM (Fraunhofer-Institut für Zuverlässigkeit und Mikrointegration)

Az eddigi üzemanyagcelláknál – a többcellás akkumulátorokhoz hasonlóan - bevett szokás több cella sorba kapcsolása, melyben mindegyik egység egy-egy levegõ, illetve hidrogén beeresztésére szolgáló csatornával rendelkezik. Ez az építési mód bár jó teljesítményt biztosított, sok plusz súlyt eredményezett.

Robert Hahn a Fraunhofer Intézet munkatársa a Berlini Mûszaki Egyetemmel közösen fejlesztette ki a mini-üzemanyagcellát, amely könnyû ám mégis elegendõ energiát szolgáltat egy 20 cm nagyságú helikopter meghajtásához. A 400 Watt/kg teljesítménysûrûség elérésére eddig csak jóval nagyobb berendezések voltak képesek.

A rendszer könnyû súlyát az átgondolt felépítésének köszönheti. Bár itt is több cella sorba kapcsolásával találkozhatunk, azok egyenként nagyon vékonyak és az õket egymástól elválasztó távolságtartókat fémrõl könnyû mûanyagra cserélték. Áramlástanilag a mini-helikoptert úgy alakítják ki, hogy a rotor a meghajtását lehetõvé tevõ üzemanyagcellát nagy mennyiségû levegõvel lássa el. Ezzel a megoldással úgy tûnik a belsõ égésû motorokon gyakorta alkalmazott turbó elv üzemanyagcellába építésének lehetünk tanúi.

A hidrogénellátást nátrium-borohidriddel (NaBH4) oldják meg, egy alumíniumból készült üdítõitalos dobozra hasonlító, szintén kis méretû reaktorban. A NaBH4 egy porszerû anyag, amely a hozzá vezetett vízbõl hidrogént állít elõ, a folyamat nagyon jól szabályozható, katalizátorok segítségével. A por a hidrogént felszabadító reakció végére nátrium-metaboráttá (NaBO2) alakul, mely egy egyszerû kémiai eljárással ismét nátrium-borohidriddé alakítható.

A hidrogéntermelés szabályozhatósága kulcsfontosságú, hiszen ha akadozik elõállítása a helikopter gyorsan lezuhanhat, ha pedig többet termel a rendszer a szükségesnél, akkor azt a helikopter nem képes felhasználni, kárba megy. A pocsékolás ára az, hogy ugyanakkora hatótávolság eléréséhez több üzemanyagot kell vinni a szükségesnél, így plusz súlyt lenne kénytelen cipelni a kis felderítõ helikopter.

Az üzemanyagcella prototípusát már elkészítették a fejlesztõk, gyufás-skatulyányi méretû lett. A minikopter saját energiaellátással valószínûleg még idén levegõbe emelkedhet. A hidrogéntermelés szabályzását egy következõ lépésben tökéletesítik, a helikopter ingadozó energiaigényhez igazítva azt. A fejlesztõk, ha sikerrel járnak, az üzemanyagcellás laptopok és mobiltelefonok világához is sokkal közelebb viszik az emberiséget.

Forrás: www.mernokbazis.hu

---

---

A hidrogén jó és rossz oldalai

2009.04.08.

A héten a hallgatók számában rekordot állító konferenciát rendeztek a hidrogén felhasználásáról üzemanyagként. Az előadók szerint a megoldás jó, biztonságos, de még nagyon messze van a mindennapi használattól.

Nem telt el sok idő addig, míg felmerült a kérdés a Nemzeti Hidrogén Társaság gyűlésén Washingtonban: ha az USA hidrogénhajtású autókra váltana, nem kellene a hidrogént nukleáris energia segítségével előállítani? És ez nem azt jelenti, hogy még több elhasznált fűtőelem kerül Dél-Karolinába?

A legtöbb válaszadó szerint akár közvetlenül az elektromos hálózatból, akár hidrogénből nyerik az energiát az autók, több, mint valószínű, hogy vagy szén-tüzelésű, vagy atomreaktor lesz az energia forrása. „A nukleáris kérdést meg kell válaszolni. Nemsokára zölddé kell tennünk az elektromos hálózatot, és zölddé kell tennünk a hidrogén-előállítást is.

Több kérdés merült fel a konferencia során:

•      Ha az olcsóbb alternatívák, mint a bedugható hibridek elérhetővé válnak, akkor is kelendő lesz a drágább hidrogén-autó?
•     Biztonságos a technológia?
•     A technológia valóban új munkahelyeket teremthet Washingtonban és Dél-Karolinában?
•     Nem kell több energia a hidrogén előállítására, mint amennyit termelhet?

A válaszadók szerint a technológia biztonságos, vagy még biztonságosabb is, mint a gázolaj, és még messze áll attól, hogy mindennapi használatra alkalmas legyen. A legfontosabb megállapítás az volt, hogy a hidrogén megoldás, de nem az egyetlen megoldás az ország külföldi olajtól való függőségének megszüntetésére. „De az a lényeg, hogy elkezdődött a párbeszéd a hidrogénről.”

Ötletek

A Nemzeti Hidrogén Társaság gyűlésén a tudósok és a vállalkozók ötleteket cseréltek arról, hogyan lehetne a hidrogént üzemanyagként felhasználni.Mágneses lebegtetés: ez volt a legfuturisztikusabb prezentációja a gyűlésnek. Egy animációs videón mutatták, ahogy az emberek beszállnak a sima, ezüstszínű kapszulákba, melyeket üzemanyagcellákkal hajtanak. A mágneses levitáció már létezik, főleg vonatok esetében alkalmazzák. De az expón bemutatták azt a projektet, melynek segítségével különálló kocsikban is lehet szállítani az embereket.Otthoni üzemanyag-előállítás: az ötlet lényege, hogy elkészítik a benzinkutak hidrogén-verzióját otthoni használatra. Az itt előállított hidrogénnel lehet hajtani az autókat. „Ez nem csak egy elosztóállomás, ez olyan, mintha lenne otthon egy olajfinomítónk és egy benzinkutunk egyben.” Az állomásokat nap- vagy szélenergiával is lehet működtetni, mellyel elég energiát lehet előállítani, hogy megtermelje a hidrogént az üzemanyagcelláknak. A technológia azonban még számos kérdést vet fel: Milyen zajos lehet? Nem fogja zavarni a szomszédokat a látvány? Meg lesznek elégedve az emberek vele, ha 6-8 órát vesz igénybe az autók újratöltése?
Busz-flották: a buszok átállítása hidrogén-üzeműre könnyebbnek látszik, mint az autók esetében. Ennek oka, hogy a buszokat flottákban használják, és elég egy központi üzemanyagtöltő állomást működtetni. Washingtonnak is lesz ilyen busza. Az utolsó ellenőrzés után júliusban áll munkába.

Ez a megoldás lehetne a legelterjedtebb a világon, mégis sok helyen nem sikerült bevezetni. Itthon már 2007 óta tervezik hidrogénhajtású buszok bevezetését, ezidáig mégsem sikerült elindítani a projektet. A Magyarországon összeszerelt buszokat inkább külföldre, Németországba és Spanyolországba tervezik szállítani, hazánkban támogatás híján nem tudják elterjeszteni. 2007 novemberében aláírtak ugyan egy szándéknyilatkozatot, 2008-ban pedig pályázatot is hirdettek a témában, ezen kívül azonban nem történt semmilyen előrelépés.

Összességében megállapítható, hogy a szakértők nagy része jó megoldásnak tartja a hidrogént alternatív üzemanyagként, de a közeljövőben még nem játszik nagy szerepet. Ezzel pedig bekerül az ördögi körbe: a kormányok nem fogják támogatni a technológiát, ha nem nyújt alternatívát záros határidőn belül, így kevesebb pénzből még később fejleszthető ki a megfelelő technológia. De ki döntheti el teljes biztonsággal, hogy melyik alternatív energiaforrást (forrásokat) éri meg támogatni?

Forrás: www.kitekinto.hu  / www.mernokbazis.hu

---

---

Vízbontás fémkomplex segítségével

2009.04.08.

Környezetbarát eljárást fejlesztettek ki hidrogén és oxigén vízből való előállítására

A tiszta, megújuló energiaforrások kutatásának egyik legfontosabb célja egy hatékony, mesterséges katalizátor kifejlesztése, amellyel a napfény segítségével a vizet oxigénre és hidrogénre lehet bontani. Mégpedig azért, mert a hidrogén hosszú távon tiszta, környezetbarát üzemanyag lehet. Izraeli kutatók most egy olyan új eljárást mutattak be, amelynek során ez több lépésben és káros vegyi anyagok hozzáadása nélkül megvalósítható. Az eddig létrehozott mesterséges rendszerek kevéssé hatékonyak, és többnyire egyéb kémiai anyagok hozzáadását teszik szükségessé, ezért olyan fontos új módszereket találni a víz bontására.    

A Weizmann Intézet szerves kémiai osztályán David Milstein professzor és kollégái egyedülálló eljárást fejlesztettek ki, amely nagy előrelépést jelent a probléma a megoldásában. A kutatócsoport az oxigénatomok kapcsolódásának eddig ismeretlen módját mutatta ki, sőt ennek mechanizmusát is leírta. A víz bontása során a problémát tulajdonképpen az jelenti, hogyan lehet a vízmolekulákból két oxigénatom közötti kötés kialakításával oxigéngázt kinyerni.    

A természet egy nagyon hatékony eljárást alakított ki erre: a növényekben zajló fotoszintézisből származik az összes oxigén a földön. Bár jelentős előrelépés történt már a fotoszintézis folyamatának megértésében, még mindig nem tisztázódott teljesen, hogyan működik ez a rendszer. Világszerte dolgoznak – nagy eredmények nélkül – olyan mesterséges fotoszintetizáló rendszerek kifejlesztésén, amelyek katalizátorként szolgáló fémkomplexekre épülnek.

A Weizmann Intézet kutatócsoportjának új módszere egymást követő, termikus és fény által befolyásolt reakciók sorozatára oszlik, amelyek több lépcsőben hidrogén és oxigén felszabadulásához vezetnek. A reakciókat egy különleges anyag katalizálja: egy fémkomplex, amelyet Milstein professzor csoportja korábbi kutatásai során fejlesztett ki. Ebben a ruténium alapú fémkomplexben a vízmolekula bomlásakor a központi fémion és a hozzá kapcsolódó szerves rész is szerepet kap.    

A kutatócsoport kísérletei során kiderült, hogy a komplex és a víz kölcsönhatásakor a vízmolekulában felszakad az egyik hidrogénatom és az oxigénatom közötti kötés, és a hidrogénatom a szerves részhez kötődik, míg a megmaradt hidrogén- és oxigénatom (OH-csoport) a komplex központi fémionjával létesít kötést.
Ez a módosult komplex képezi az eljárás következő szakaszának, a termikus szakasznak az alapját: ha az oldatot 100 °C-ra hevítik, a komplexből felszabadul a hidrogén – amely potenciális környezetbarát üzemanyagforrás –, és egy újabb OH-csoport kapcsolódik a központi fémionhoz.   
„Ám a legérdekesebb szakasz a harmadik, a »fényszakasz«” – magyarázta Milstein. „Ha ezt a harmadik komplexet szobahőmérsékleten fény hatásának tesszük ki, nemcsak oxigéngáz termelődik, hanem a fémkomplex kiindulási állapotába alakul vissza, így újra felhasználható a további reakciókhoz.”
A kutatók szerint ezek az eredmények azért figyelemre méltóak, mert ritka az, hogy egy mesterségesen előállított fémkomplex segítségével létesüljön kötés két oxigénatom között, és mindeddig nem volt tisztázott, hogy ez egyáltalán hogyan történik. Milstein kutatócsoportjának az ilyen eljárások egyik alapját jelentő, eddig ismeretlen mechanizmust is sikerült azonosítania. További kísérletekben kimutatták, hogy az eljárásnak ebben a harmadik szakaszában a fény biztosítja a két OH-csoport összekapcsolódásához szükséges energiát, amelyekből hidrogén-peroxid (H2O2) képződik, amely aztán gyorsan oxigénre és vízre bomlik. „Mivel a hidrogén-peroxid viszonylag instabil molekula, a kutatók a folyamatnak ezt a szakaszát mindig figyelmen kívül hagyták, és lényegtelennek tartották, mi azonban ennek ellenkezőjét bizonyítottuk be” – nyilatkozta Milstein.

Emellett a kutatócsoport azt is kimutatta, hogy a két oxigénatom közötti kötés egy molekulán belül jön létre – és nem különböző molekulák oxigénatomjai között, mint ahogy eddig feltételezték –, valamint hogy ez egy központi fémion segítségével történik.Milstein kutatócsoportja a hidrogén és oxigén vízből való előállításának olyan módját mutatta be, amelyhez csak fény szükséges, de vegyi anyagok hozzáadása nem. Következő kísérletükben a kutatók az eljárás egyes szakaszait akarják összekapcsolni, hogy egy olyan, hatékony katalizátorrendszert hozzanak létre, amely az alternatív energiaforrások kutatásában fontos előrelépést jelent gyakorlati alkalmazásuk felé.    

Forrás:  www.mernokbazis.hu / www.scinexx.de

---

---

Norvégiában már használják az RX-8 Hydrogen RE modellt

2008.11.10.

A norvég HyNor (Hydrogen Road of Norway) projekttel – melynek célja a hidrogénenergián alapuló tiszta üzemű közlekedés megteremtése – együttműködésben közúti forgalomba helyezte a Mazda az első RX-8 Hydrogen RE (RE=forgótárcsás motor) modellt Norvégiában. Az RX-8 Hydrogen RE a Mazda környezetbarát, mégis magas szintű vezetési élményt és biztonságot nyújtó modellek előállítását célzó „Fenntartható Zoom-Zoom” stratégiájának megvalósulása. A Mazda a világ egyetlen autógyártója, mely nagy sorozatban állítja elő a RENESIS forgótárcsás motort, mely nemcsak egyedi felépítése miatt alkalmasabb a hidrogénnel történő üzemeltetésre, mint a hagyományos dugattyús motorok, de hidrogénüzemre történő átalakítása is egyszerűbb.

– A HyNor projektben való részvétel a következő lépcsőfokot jelzi. A cég az itt megszerzett rengeteg adatot és tapasztalatot további hidrogénüzemeltetésű járművek fejlesztésére fogja felhasználni – nyilatkozta Akihiro Kasi­vagi, a program mene-dzsere.

forrás:www.metropol.hu

---

---

Hidrogénnel működő bázisállomás hazánkban

2008.11.10.

---

---

Barack Obama és a környezetvédelem

2008.11.01.

Az USA új elnöke, Barack Obama a világ egyik legbefolyásosabb vezetője lesz beiktatása után...

Némelyek véleménye szerint az Egyesült Államoknak Franklin Roosevelt óta nem volt ilyen nehéz helyzetben megválasztott elnöke. Legfontosabb teendői persze a gazdasági világválsággal valamint Afganisztánnal és Irakkal lesznek kapcsolatosak. De nyilvánvalóan hamar előtérbe kerülnek azok a kérdések is, melyek az emberiség robbanásszerű (szám- és szükségletbeli) növekedéséből fakadnak. Viszont észre kellett vennünk azt is, hogy ezek közül a lényeges kérdések közül a környezetvédelemire készült fel a legkevésbé.

Gazdasági szakértők szerint a környezetvédelmi erőfeszítéseket összhangba lehet hozni a gazdasági válság megoldásával. A fent említett elnökhöz hasonlóan az államnak olyan iparágba kell fektetni, mely lényeges fejlődés előtt áll, és rendkívül fontos az ország (és a világ) számára. A jelenlegi helyzetben jobbat nem is lehet elképzelni a zöld technológiák fejlesztésénél. Azonban a többi iparágban érdekelt emberek így átmenetileg kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. Más szakértők szerint ez a megoldás nem vezet jóra. Szerintük a zöld energiákba való befektetés eddig többször rossz eredményt hozott, például a bioetanol erőltetése, vagy Németországban a napelemek előnyben részesítése, mely a világ egyik „legnapszegényebb” országa, csak a szilikon világpiaci árát növelte, így más, napban gazdagabb országban sem lehetett költséghatékonyan működtetni a napelemeket.

Tehát mit tehet egy ilyen hatalmas ország vezetője a környezetvédelem érdekében?

Már jelenleg is USA hadserege az, aki a legtöbbet fektet be a világon a kutatás-fejlesztésbe, ezenkívül a katonai vezetők számára lényeges szempont az energiahatékonyság. Lényeges még, hogy Obama megígérte, a Bush-kormányhoz hasonlóan, hogy összehív egy nemzetközi energiafórumot, hogy egybegyűljenek a fejlett és fejlődő, nagy energia-felhasználó és károsanyag-kibocsátó hatalmak. Több szakértő úgy gondolja, hogy ez a legfontosabb teendője, ha tisztában van a tiszta energia előállítás, valamint a 2009 decemberében tartandó sarkalatos klímakonferencia fontosságával. Néhány környezetvédelmi kampányvezető sürgette az elnököt, hogy még a beiktatása előtt részt vegyen a következő klímakonferencián, Lengyelországban, decemberben.

Fontos kérdés a széndioxid-kereskedelem jövője is. Peter Barnes néhány évvel ezelőtti javaslatát Obama is félig-meddig helyeselte. A javaslat szerint a kibocsátási limit csökkenése miatt megnövő kvótadíjakból származó jövedelmet nem az állam kapná, hanem az állampolgárok, akik így segítséget kapnának a megnövekedett energiaárak miatt rájuk szakadó terhek elviselésében, mely sok embernél így is jelentős gondot okoz majd.

Kérdéses a fejlődő országokkal szembeni magatartása. Eddig a fejlett országok inkább csak ígérték, hogy segítenek a többi, rosszabb sorsú országnak, hogy a nagy népességnövekedés ellenére ne kelljen nagy mennyiségű fosszilis energiát felhasználniuk. Kína most kijelentette, hogy az USA GDP-jének 1 %-a elegendő lenne arra, hogy ne szénerőműveket használjanak a szegényebb régiókban. Ez azt jelentené, hogy az amerikai állampolgárok kéthetente egy órát dolgoznának azért, hogy ne csak a fejlett országokban védjék a környezetet. Ez tulajdonképpen egy szén-alapú Marshall segély lehetne.

A legfontosabb kérdés valójában az: képes lesz-e Obama arra, hogy a népszerűtlen, de alapvető intézkedéseket véghez is vigye, ami esetleg a politikai karrierjébe is kerülhet?

forrás: http://www.mernokbazis.hu

---

---

Az üzemanyagcella alkalmazásai

Az üzemanyagcellák története 1839-ig nyúlik vissza, Sir William Growe fizikus ebben az évben igazolta egy kísérletével, hogy az elektrolízis folyamata visszafordítható. A következő jelentős állomás Charles Langer és Ludwig Mond nevéhez fűződik, akik 1889-ben végeztek kísérleteket levegő és széngáz üzemű cellákkal. 1932-ben Francis Bacon egy nikkel elektródás hidrogén-oxigén cellát alkotott, majd cége 1959-re elkészített egy 5 kW teljesítményű berendezést. Ha ugrunk az időben, egészen napjainkig, akkor az egyesült államokbeli Ballard cég nevét kell megemlíteni, amely jelenleg talán a legfontosabb szereplője a piacnak. A legtöbb üzemanyagcellás autóhoz ez a vállalat gyártja a cellákat. A Ballard, és a hasonló területen tevékenykedő cégek valószínűleg a következő évek során egyre nagyobb megrendeléseket fognak kapni, hiszen az autóipar szereplői – akik persze hosszú távon saját cellák előállítását is tervezik – egyre-másra mutatják be üzemanyagcellás tesztjárműveiket, melyek tartós használatban is bizonyítottak már.

Van azonban ezeknek a kocsiknak egy nagy ellensége, mégpedig a hideg. Azt mindenki tudja, hogy hidegben, 0 Celsius fok alatt a víz megfagy, s mivel az üzemanyagcella működés közben vizet állít elő, ezért gondot okozhat, ha ez a víz ráfagy a cella elemeire, aminek következtében leáll az energiatermelődés. A problémát a Honda szakembereinek sikerült megoldani, ők előállítottak egy olyan terméket, ami +95 Celsius foktól –20 fokig működőképes marad. Ez a cella a korábban alkalmazott szénszálas műanyag elemek helyett préselt acéllemezekből áll, így tömörebb, egyszerűbb, és nem utolsó sorban olcsóbb is, mint elődjei. A cellát a cég az FCX kísérleti modellben mutatta be, s használhatóságát jól szemlélteti, hogy 109 lóerős maximális teljesítményre képes, és akár 150 kilométer/órás sebességre tudja gyorsítani az autót. Üzemeltetése tiszta hidrogénnel történik, üzemanyagtartálya 156 literes, s egy tankolással 395 kilométer megtételére képes.

A fejlesztések tehát a jelek szerint jó irányba haladnak, s szakértők azt jósolják, hogy 2010 körül megjelenhetnek az első szériában gyártott üzemanyagcellás autók.

---

---

Mazda Premacy Hydrogen RE Hybrid autó közúti tesztelése Japánban

2008.06.20.

A Mazda Motor Corporation a napokban kapta meg a Japán Infrastruktúrális Fejlesztési és Közlekedési Minisztérium engedélyét a Mazda Premacy Hydrogen RE (Európában Mazda5) közúti tesztelésének megkezdésére. A hidrogénnel üzemeltetett forgótárcsás motorral hajtott legújabb Mazda hibridrendszer 40%-kal fokozza az autó teljesítményét, és megduplázza a korábbi hidrogénes megoldások hatótávját.

A Mazda még a 2008-as pénzügyi évben szeretné befejezni a közúti
tesztelést, és megkezdeni a modell üzleti célokra történő lízingelését.
A Mazda Premacy Hydrogen RE a világ első olyan hidrogénes hibridjárműve, mely kettős üzemanyagrendszerének köszönhetően hagyományos benzinnel illetve hidrogénnel is üzemeltethető.

A Premacy Hydrogen RE Hybrid modellben, a világ első, közúton is
használt hidrogén hajtású, forgótárcsás motorral felszerelt járműve, az
RX-8 Hydrogen RE kettős üzemanyagú hibridrendszere található.

Az új modellben megtalálható hibridrendszerben egy, a teljesítményt
jelentősen megnövelő elektromotor kapcsolódik a Mazda hidrogénes
forgótárcsás motorjához. Az autóban egy más jellegű környezetbarát
megoldás, a Mazda Biotech-materials alkalmazása is megjelenik: a belső
műanyagburkolatok és üléskárpitok részben a CO2-kibocsátás
csökkentéséhez hozzájáruló növényi eredetű műanyagokból készültek.
A környezetvédelmet célzó, fenntartható Zoom-Zoom terv keretein belül a Mazda a tökéletes harmóniát keresi a vezetési élmény, valamint a
környezetvédelmi és biztonsági jellemzők között.

forrás: http://www.kisalfold.hu

---

---

Hidrogénnel hajtott Cadillacet dob piacra a General Motors

2008. január 9.

Hidrogénnel hajtott tanulmányautót mutatott be a General Motors (GM) a Las Vegas-i CES kiállításon. A Cadillac Provoq háromszáz mérföldet képes megtenni egyetlen tankolással, és szinte az összes környezetbarát kiegészítő megtalálható benne.

A Cadillac Provoq hirdogéncellával és lítium-ionos akkumulátorral van felszerelve, közölte Rick Wagoner, a General Motors vezérigazgatója. Az autó elsősorban hidrogénnel működik, az akkumulátor csak másodlagos erőforrásként működik, írja a CNET News.

A tanulmányautó várhatóan 300 mérföldet képes megtenni egy tank hidrogénnel. A vállalat a Provoq esetében az ötödik generációs üzemanyagtankot használta, mely fele akkora, mint elődje. Az autó tetején napkollektor járul hozzá, hogy a kocsi elektronikai igényeit környezetbarát forrásból elégítsék ki.

A Provoq aerodinamikai adatainak javítása érdekében a hűtőrács nagy sebességnél automatikusan bezárul. Wagoner szerint az autó 160 kilométeres óránkénti sebességgel képes haladni, és 8,5 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/órás sebességre.

forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/

---

---

Hidrogénnel a vízen: Öko-hajó az Alsteren

2007.10.03.

Sokan tartják a hidrogént a jövő üzemanyagának. Tisztán ég el, és környezetbarát módon megújuló energiával állítható elő. Rövid ideje Hamburgban található a világ első hidrogén-hajója.  

„Alsterwasser-nek keresztellek és mindig jó utat kívánok!“- mondta Anja Hajduk, Hamburg környezetvédelmi szenátora, amikor felavatott egy hajót, amely tulajdonképpen ugyanúgy néz ki, mint minden más az Alsteren közlekedő kiránduló hajó. A különbséget csak akkor lehet észre venni, amikor az „Alsterwasser“ elindul. A 25 m hosszú hajó gyakorlatilag hangtalanul és rezgésmentesen mozog. Mert a szokásos dízel helyett hidrogénnal megy. Nem széndioxid és korom száll a kéményéből, hanem vízgőz.   Hidrogénautók és -buszok prototípusai már évek óta közlekednek néhány államban, hogy teszteljék a mindennapi használhatóságukat. Immár az első hidrogén-hajó is az útját járja.

Az „Alsterwassert“ a hajó fedélzete alatt található üzemanyagcella hajtja. „Az üzemanyagcella a hidrogént levegő segítségével elektromos árammá alakítja át“ - magyarázza Anno Martens, az üzemanyagcellát gyártó "Proton Motor" nevű müncheni cég képviselője. „Ezzel az elektromos árammal hajtjuk meg a hajót halkan és kipufogógáz nélkül.

A hidrogént 12 tartályban tárolják, 350-szeres atmoszféra nyomáson. Az áram, amelyet az üzemanyagcella termel, feltölt egy generátort, amely köztes tárolóként szolgál. Ez a generátor egy elektromotort táplál, és ez indítja be a hajócsavart. 100 kilowattos teljesítménnyel a motor nem erősebb egy középkategóriájú autónál, de sokkal hatékonyabb mint a hagyományos dízelmotor. „Az üzemanyagcella hatásfoka alig 50 %. Ezt egyetlen dízelmotor sem éri el.“- állítja Martens.

A tankolás egy hidrogénkútnál történik. Ezt külön a hajóhoz építették, és a Linde Gas cégtől származik. Negyedóráig tart egy tankolás, mondja Christian Tuchel, a Linde munkatársa. Lent a víznél csak egy csap látható. De fent a fák között elrejtve található egy ház magasságú hidrogéntartály, egy tonna folyékony hidrogénnel töltve, mínusz 253 Celsius fokra lehűtve.

„A hajónak 350 bar nyomáson gáz halmazállapotú hidrogénre van szüksége.“ - magyarázza Christian Tuchel. A hidrogént egy párologtató segítségével átalakítják és a szükséges nyomásszintre sűrűsítik. A hidrogénkút a legkorszerűbb technikával kialakított prototípus, amelyet még tesztelni kell, miként a hajó üzemenyagcelláját is.

Az „Alsterwassert“ egyelőre még nem használják a menetrendszerű közlekedésben, hiszen először még az üzemeltető cég, az Alstertouristik GmbH, munkatársait kellett az új technikával megismertetni. „Az volt a feladatunk, hogy összeállítsuk a szükséges háttérismereteket a munkatársainknak és megismertessük őket ezekkel.“ - mondta Gabriele Müller-Remer, ügyvezető.  Néhány próbautat már megtett az „Alsterwasser“ - méghozzá sikeresen.

„Nagyon pozítivak a hajó üzemelésével eddig szerzett tapasztalataink.“ - meséli örömmel Gabriele Müller-Remer. Azok a munkatársak, akik tudják irányítani a hajót, nagyon elégedetten nyilatkoztak.  A menetrendszerű közlekedés szürke hétköznapjai azonban még az „Alsterwasser“ előtt állnak  és így az is, hogy beválik-e majd. Kérdéses például, milyen tartós lesz az üzemanyagcella.
Arra a kérdésre, hogy további hidrogénhajó beszerzésén gondolkozik-e már, még visszafogottan válaszol Gabriele Müller-Remer. Először a jelenleg futó és 2010-ig tartó projekt kimenetelét kell megvárni. Az eddigi tapasztalatok mindazonáltal pozítivnak tűnnek. Amíg az üzemanyagcellás hajók sorozatgyártása tehát megkezdődik, még le kell folynia egy kis víznek az Alsteren.

forrás: http://www.deutsche-botschaft.hu

---

---

Oldal: Hírek(hungarian)
H = HYDROGEN ENERGY - © 2008 - 2024 - hidrogenergy.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat